A világ legdrágább hamburgerei

Daniel Boulud, a híres francia származású, New York-i séf 2001-ben alkotta meg akkoriban 27 dollárért kínált, db burger nevű hamburgerét, és ezzel elindította az extravagáns, értelmetlenül drága hamburgerek divatját Amerikában. Ezt az ételt a mai napig meg lehet kóstolni DB Bistro Moderne éttermében, most 32 dollárba (kb. 6400 Ft) kerül.

A húspogácsa darált bélszínből készül, amit libamájjal, vörösborban párolt magas hátszínnel (ez a hosszúkaraj megfelelője a marhánál), fekete szarvasgombával és gyökérzöldségekből készült keverékkel (mirepoix-val) töltenek meg. Mindehhez a helyben sütött zsemlét pirított parmezánnal szórják meg, és konfitált paradicsomot, tormás majonézt, valamit friss paradicsomot és salátát tesznek még bele.

2008-ban szintén New Yorkban, talán nem véletlenül éppen a Wall Street környékén alkotta meg a Wall Street Burger Shoppe nevű étterem 175 dolláros (35.000 Ft), Richard Nouveau névre keresztelt hamburgerét. Keserédes fricska, hogy talán még a pénzembereknek is túl drágára sikeredett, mert éppen egy hónapja jelentett csődöt a hely.

Maga a hamburger egyébként Kobe marhából (a legfinomabbnak mondott, de egyben legdrágább, Japánból származó, hihetetlenül márványos színezetű hús – kb. 500 dollár, vagyis 100.000 Ft egy kg belőle) készül. Ebbe is jár a fekete szarvasgomba és a libamáj. Ezen kívül érett Gruyere sajt van még benne, és a különlegessége a szarvasgombával és aranylemezekkel(!) dúsított majonéz.

Itt jegyzem meg, hogy maga Richard Nouveau egy kitalált figura, aki egy amerikai internetes hírlevél, a Pocket Change nem létező főszerkesztője. Maga a pocket change kifejezés egy kitalált szóösszetétel, magyarul kb. zsebpénz vagy aprópénz jelentésben (szó szerint „zsebapró”). A hírlevél New York és Los Angeles legdrágább és igazán luxus dolgairól szól, ami hidd el nekem, magyar de még európai szemmel nézve is igencsak költséges és nem ritkán értelmetlen hóborokat jelent. Vagy talán az arannyal beszórt hamburger nem ebbe a kategóriába tartozik? Szóval ez a kitalált figura, Richard Nouveau a hírleveleiben egyfajta ironikus gúnyt űz az amerikai felső osztályból, a gazdag körökből. Szintén hidd el nekem, ott a gazdag néhány nagyságrenddel gazdagabbat jelent, mint itthon. Ezért adták ezt a nevet a 175 dolláros hamburgerüknek, amit éppen a legfelsőbb osztály gyülekezőhelyének tartott Wall Street mellett szolgálnak fel.

Innentől kezdve egyébként már csak Kobe vagy Wagyu marhából készülnek a drágábbnál drágább hamburgerek. A Wagyu a marhának egy fajtája, és többek között a Kobe marha, amely „márkanév” elnyerésének nagyon szigorúak a szabályai is ebbe tartozik. Tehát a régi iskolai mondást idézve, minden Kobe Wagyu, de nem minden Wagyu Kobe.

Bármilyen hihetetlen, de 200 dolláros (kb. 40.000 Ft) árával messze nem a világon a legdrágább, de még csak nem is fehér abroszos az a hamburger, amelyet a Burger King – igen, ezt is jól olvastad – árul. Azért egy rekordot sikerült felállítania, ez ugyanis jelenleg a világ legdrágább gyorséttermi hamburgere. Ne keresd a sarki üzletben, ha esetleg megkívántad, mert egyetlen, nyugat-londoni éttermükben kapható, és csak hetente egyszer. A vállalat szerint jótékonysági célokra fordítják az ebből származó bevételt, egy helyi, gyerekeket segítő alapítvány javára.

Gyorsétterem ide vagy oda, azért ebbe sem darált sertéscomb kerül. Wagyu marha a hús, majd fehér szarvasgomba és Pata Negra sonka (a legnemesebb spanyol sonka, legalább 100 dollár egy kiló) szeletek következnek, valamint Cristal pezsgővel (kb. 200 dollár egy üveg) készült, tempura tésztában kisütött hagymaszálak. Mindezt állítólag a világ legdrágább modenai balzsamecetével, organikus fehérbor és mogyoróhagyma keverékével dúsított majonézzel, valamint rózsaszín himalájai kősóval ízesítik. Az egészet iráni sáfránnyal és fehér szarvasgombával meghintett zsemlében tálalják.

Eddig sem voltak olcsók a hambik, de jótékony cél, arany stb. felkiáltással az ember még elnézi a 100-200 dolláros számlát, ha ki nem is fizeti. A következő állomás azonban már Las Vegas, ahol a Paris Las Vegas kaszinó Le Burger Brasserie éttermében a szánkat igencsak tátva hagyó, 777 dolláros (kb. 150.000 Ft-os) áron mérik a hamburgert.

Ezért a pénzért az ember Kobe marhából és Main-i homárból (állam az USA észak-keleti részén) készült hamburgert kap, karamellizált hagymával és importált (értsd: eredeti francia) Brie sajttal.

De ahogy Las Vegas általában a külsőségekről híres, ebben az étteremben sem elégszenek meg annyival, hogy egyszerűen csak drága húsból készül a hamburger. Jár még hozzá egy üveg rozé Dom Perignon pezsgő is. Aki egy kicsit is járatos az ételek nemzetközi világában, annak cseng ez a név, hiszen a világ egyik legdrágább pezsgőmárkájáról van szó. Én pl. 429 dollár alatt nem találtam a bejegyzés írásakor rozét a neten. Tehát ebben az esetben már egy kicsit csalás az étel ára, hiszen ha az üveg italt levesszük, akkor a szendvicsért már „csak” 348 dollárt kell fizetni.

Az utolsó hamburger a listában az, amitől már nem csak a szád marad tátva, de a szemhéjaid is kiakadnak, és biztosan pislogsz néhányat, hogy jól látsz-e. Hidd el, többször megnéztem, és nem írtam el semmit. 5000 dolláros (kb. 1 millió Ft) árcédula csücsül azon a hamburgeren, amit szintén Las Vegasban, a Mandalay Bay kaszinó Fleur éttermében fogyaszthatunk el, Hubert Keller séf kreációjaként. A neve Fleur Burger.

Hogy mi kerül rajta ennyibe? Meglepő lesz a dolog, ígérem. Persze Wagyu marha, szarvasgomba ehhez is jár, de pl. az aranyat itt már megspórolták. Sőt, nem véletlenül írtam Wagyut. Úgy tűnik, még a japán marhát is elbliccelték ezért a nevetségesen alacsony árért. Amolyan igazi amerikaias verzió ez, hiszen miért is lenne hajlandó valaki ekkora pénzt egy hamburgerért kiadni? Jól gondolod, nem feltétlenül az ízéért. De várd ki a végét!

Na persze ehhez is jár egy neves ital, egy üveg 1995-ös Chateau Petrus vörösbor, amit 2400 dollár körüli áron találhat meg legolcsóbban az ember. Ezt Ichendorf Brunello pohárban szolgálják fel, amit a vacsora után a vendég haza is vihet. Ebből a két darabos készlet 142 dollárba kerül egyébként. Na de még mindig nem jön ki az 5000 dollár, akkor miért is fizetik ki mégis néhányan ezt az eszement összeget? Hát azért, mert ez Amerika. Ahogy mondtam, várd ki a végét. Ha elfogyasztottad a hamburgeredet, erről egy személyre szóló igazolást állítanak ki és a lakcímedre postázzák(!). Ezzel aztán már semmiség az egész szomszédság és a barátok között is felvágni, hogy te egy gurigáért ettél hamburgert. Megéri, nem!?

(Ez a bejegyzés eredetileg a Rántott hús wokban? blogomban jelent meg.)

További olvasnivaló és egyben forrás angolul:

Képek:

Olvasd el ezeket az amerikai történeteket is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük