Ha beintesz, lelőnek! – Vezetési kultúra Amerikában

Sokan mondják, hogy az amerikaiak nem tudnak vezetni. Ebben lehet valami. De az itteni vezetési kultúra nézhető másik szemüvegen keresztül is.

Olyan, mint oktatás errefelé nincs. Találni egy-két autósiskolát, de fehér holló az, aki ott tanul vezetni. Államonként eltérő életkorban, 15-16 évesen(!) az életkor elérésén kívül minden egyéb teendő nélkül kaphatsz ún. tanuló engedélyt. Ez abból áll, hogy ha egy jogosítvánnyal rendelkező felnőtt is ül a kocsiban, akkor nyugodtan vezethetsz, néhány kisebb megkötéssel.

Ebből következik, hogy az amerikai gyerekek többsége 14 év 364 naposan már majd megőrül, hogy másnap kocsiba ülhessen, és apuka mellett tanuljon meg vezetni. Ebből persze egyben az is következik, hogy általában apuka vagy anyuka tanít vezetni, a saját hibáit vagy éppen fortélyait kontroll nélkül továbbörökítve a következő nemzedékre.

Ha beintesz, lelőnek! – Vezetési kultúra Amerikában részletei…

De mi az a húsvét hétfő? …avagy Amerikai ünnepek

Amikor Amerikában egyszeri munkásemberként dolgoztam, ez volt az egyik bibliám: A New York-i tőzsde ünnepnapjai. Ez a táblázat azokat a hétköznapokat tartalmazza, amikor az egész országban hivatalosan megáll az élet. Vagyis az ünnepnapokat.

Ha ránézel a táblázatra azt azért rögtön láthatod, hogy sok piros betűs ünnep nincs errefelé. Négy napos hétvégék nuku, és ahogy azt már egy korábbi bejegyzésemben is írtam, december 24-én vagy 31-én munka. De olyan meg van, hogy kijelölt ünnepnap, amiről majd kicsit később.

De mi az a húsvét hétfő? …avagy Amerikai ünnepek részletei…

A beszélő kutya története, avagy 4 napos hétvégék Amerikában

Egy itthon szokásosnak mondható, négy napos hétvége kapcsán jutott eszembe, hogy írok egyet s mást az amerikai munkanapokról, ünnepnapokról, vagy általában a munkamorálról.

A beszélő kutya története, avagy 4 napos hétvégék Amerikában részletei…

Amerikai reggeli

Megfigyelted már, hogy az amerikai filmekben ha vacsoráznak, akkor általában a háttérben még szikrázóan süt a nap? Ugyanez a francia vagy olasz filmekben: romantikus, gyertyafényes vacsora a csillagos ég alatt.

Ez talán részben dramaturgiai fogás a forgatókönyvírók részéről, de semmiképp sem véletlen. Az amerikaiak ugyanis általában sokkal korábban vacsoráznak, mint Nyugat-Európában, amiben szerintem inkább a magyarokra hasonlítanak. Értsd ezt: egy hagyományos amerikai vacsora este 6 vagy legkésőbb 7 körül kezdődik, míg pl. Olaszországban vagy Spanyolországban általában 9-kor vagy 10-kor. Persze a modern életforma erre is hatással van, és aki egy irodában dolgozik, az egy átlagos munkanapon az USA-ban sem ül asztalhoz 7 vagy 8 előtt. De ugye a forgatókönyvírókat nem a száraz mindennapok, hanem a romantikus, idilli képek érdeklik.

Amerikai reggeli részletei…

Amerikai posta – egy rövid történet

A kis postahivatalban hosszan kígyózik a sor. Az emberek türelmesen várják, hogy az ablaknál sorra kerüljenek. Van, aki nagyobb csomagot fog a kezében, le is teszi a földre mert nem bírja. Valaki más csak két levelet szeretne feladni. Egy kislány az anyukájával születésnapi jókívánságot küldene a Nagymamának. Nagyon izgul, fontos neki hogy időben odaérjen a levél. Ahány ember, annyiféle küldemény. De egy közös van bennük. Mindenki azért jött, hogy elintézzen valamit. Mindenkinek nagyon fontos, amiért éppen itt van.

A hivatalon látszik, a világnak ezen a táján nem dúskálnak az anyagi javakban. Talán nyolcvan éves is lehet az épület, majd’ 7 méteres belmagassággal, óriás fakeretes ablakokkal. A fehér falakon megült az évek pora, a halvány szürke szín kopottság érzetét kelti a várakozóban. Az ablakok alatt öreg, motoros radiátorok fújják a meleget, nehezen fűtve be a hatalmas helyiséget.

Amerikai posta – egy rövid történet részletei…

Fodrász Amerikában – hat rövid történet

Ez egy rémálom! Otthon is utáltam a fodrászokat. Sosem tudtam elmondani, mit szeretnék a fejemre. Ha mégis sikerült, akkor is szerencsétlenül vágták le a válogatottan szerencsétlen fodrászok a mindennél szerencsétlenebb hajamat. Aztán meg: mennyi borravalót kell adni? Be kell-e jelentkezni? Szerintem az nem férfi, aki ezeken még sohasem gondolkozott el! Vagy magasról az egészre…

Fodrász Amerikában – hat rövid történet részletei…

Házszámok Amerikában

Amerikában a házak számozása is tartogat érdekességet. Ha valaki figyel a részletekre, a filmekben a kertvárosi házak falán gyakran láthat három- négyezres házszámokat is, de a tízezres nagyságrend sem ritka. Persze a gyanútlan Európai (én legalábbis mindenképpen) arra gondol, hogy ez nagy ország, itt hosszúak az utcák.

Ez részben igaz is, de a házszámok ilyen mértékű növekedésére nem ez a magyarázat. Itt ugyanis nem a telkenkénti számozás a megszokott, hanem általában az utca kezdetétől való távolságot jelölik a számokkal, sokszor minden keresztutcánál egy-egy százast vagy ezrest ugorva. Manhattanben például tudod, hogy az utcák (ezek kelet-nyugati irányúak) minden nagyobb sugárútnál (ezek meg észak-dél irányban futnak) új százasnál indulnak. Az én házszámom, a 440 tehát a negyedik nagyobb kereszteződés után található az utca kezdetétől számítva.

Házszámok Amerikában részletei…

Amerikai pénzek és az apró

Amerikában maguk a pénzegységek, vagyis amivel fizetünk a boltban készpénz formájában, annyira a társadalom részévé váltak, hogy ha ezen valaki megpróbálna változtatni, akkor az gyakorlatilag az amerikai létforma esküdt ellenségének lenne tekinthető.

A rendszer bevezetéséhez képest mára jócskán elértéktelenedett dollár és kistestvére, a cent így még mindig ugyanazokban a címletekben és formákban szerepel, mint jónéhány évtizeddel ezelőtt. Azonban, amint mondtam, ezen változtatni nem lehet. Megpróbálták ugyan, hogy a nemzetközi arányokat és a könnyebb kezelhetőséget szem előtt tartva fém egydollárost vezessenek be, ám ez nem is felháborodást váltott ki, az amerikaiak egyszerűen nem fogadták el. Az egydolláros az papírpénz (Dollar Bill), így hiába érvényes fizetőeszköz ma ez is és fémtársa is, ez utóbbit használva elég furcsán néznek rád minden üzletben, és gyakorlatilag kizárólag az automaták visszajárójaként találkozhatsz vele.

Minden centes címlet fémpénz, és az említett fém egydolláros kivételével minden dollárcímletű pénz papír. Az egydollárosig pedig még nevük is van e pénzeknek, amelyek közül sok hivatalosnak is számít.

Amerikai pénzek és az apró részletei…

Borravaló

Orosz barátom mosolygott elégedetten:

– Imádom ezt az országot. Itt egy húszast csúsztatok a kidobó zsebébe, ott egy tízest a pincérnek, és rögtön van hely, rögtön nem kell sorba állni.

Igen, neki könnyű, ő ezt otthon is megszokta. De ugye nem ez az, ami Amerikáról először eszünkbe jut? Pedig ez az igazság. Persze azt el kell ismerni, hogy hivatali korrupció Oroszországgal ellentétben nemigen van.

Bizony errefelé jól nyúlj a zsebedbe, amikor valamit ki akarsz fizetni. Még a magyar szokásokon nevelkedett fejemnek is nehéz, a mai napig, amikor a borravalóra kerül a sor. Azt meg el sem tudom képzelni, hogy mit csinál itt valaki egy olyan országból, ahol maximum az aprót szokták otthagyni.

Borravaló részletei…

Amerikai kresz

A Kresz az mindenhol Kresz. Még ha máshogy hívják is. Bár van néhány különbség Amerika és Európa között a közlekedési szabályokat illetően, ezek inkább viccesek mint lényegre törőek. Aki otthon tud vezetni, az itt is megállja a helyét, és fordítva.

Vannak azért csemegék…

Amerikai kresz részletei…

Gyalogoslét

Még Nyugat-Európa legkulturáltabb részeiben is rém az autós a gyalogos számára ahhoz képest, ami itt történik Amerikában. A gyalogosok olyan szentek, és olyan védelemben részesülnek, hogy komoly tervezés, ügyes, kiszámított mozdulatok és hidegvér szükségeltetik, ha el akarod üttetni magad.

Gyalogoslét részletei…

Néhány gondolat az amerikai mértékegységekről

Ez a bejegyzés a személyes tapasztalataimat és gondolataimat tartalmazza. Ha az amerikai mértékegységek átváltása, használata érdekel, azt ide kattintva találod.

Mielőtt kijöttem Amerikába, egy kedves és ilyen témában tapasztalt ismerősöm röviden felvilágosított, mi vár rám. Ennek része volt az amúgy már kívülről is teljesen értelmetlennek tűnő amerikai mértékegységrendszer rövid ismertetése. Ha akkor ő nem meséli el, hogy milyen hasznos is hüvelykben (inch) és lábban számolni, akkor a mai napig semmi pozitívumot sem találok ebben az egész kavalkádban. Ő akkor arra hívta fel a figyelmemet, hogy ezek a mértékegységek sokkal közelebb állnak az emberhez, mint amiket mi használunk. Hüvelykben megadott távolság ugyanis legalább nagyjából könnyen lemérhető, ha az ember x-szer egymás után teszi a hüvelykujját. Hasonló módszer alkalmazható a lábra.

Néhány gondolat az amerikai mértékegységekről részletei…

Alkohol

Valamikor a nyolcvanas évek közepén délelőtt tízig nem lehetett alkoholt vásárolni Magyarországon. Vagy nem tíz volt? Nem tudom. Igaz, szomorú volt nézni a rengeteg magatehetetlen és keserű embert az utcán, mind megvonva a reggeli boldogságuktól, de koromnál fogva ezek még alkoholmentes évek voltak az életemben, így a korlátozás nem érintett különösebben. Nem hiszem, hogy sokat épült tőle a társadalom persze.

Ugyanekkor a Szovjetunióban is hasonló korlátozás volt érvényben az alkohol értékesítésére. Hogy pontosan miből állt, nem tudom. Annyit tudok, hogy az emberek kölnit ittak. Valószínűleg az a társadalom sem épült jobban ettől.

Manapság az észak-európai országokban csak korlátozottan, drágán, állami monopóliumok üzleteiben lehet alkoholt vásárolni. A finnek nemzetközi vizeken vagy a kontinensen lévő országokban rákontráznak minden, az alkohol romboló hatásáról szóló híradásra. Építik a társadalmat.

Amerikában a húszas években több, mint egy évtizedig volt érvényben a teljes alkoholtilalom. Eredmény? Tönkrement jóravaló családok, akik sörfőzőt vagy egyéb ördögi létesítményeket üzemeltettek korábban. Al Capone és egyáltalán a maffia irgalmatlan mértékű meggazdagodása. Pozitív, nem? (És állítólag Las Vegas. Mert a történelmet elemezve úgy tűnik, hogy a tilalom megszűnte után a magának más helyet keresni kénytelen maffia-pénz, és az E. Hoover által a gazdasági válság hatásainak enyhítésére beindított közmunka-programok egyik legnagyobbika, a sivatagba életet teremtő Hoover-gát építése együtt járultak hozzá e ma már fogalommá vált város létrejöttéhez, és hogy az legyen, ami.)
És mi van ma errefelé?

Alkohol részletei…

Amerikai elnökválasztás

Akkor ábrándultam ki véglegesen az Amerikai demokráciából, amikor november 2-án, az amerikai elnökválasztás reggelén munkába igyekezve majd’ százméteres sort kerülgettem az utcán. A sorban állók arra vártak, hogy leadhassák szavazatukat.

Az egész rendszer, elejétől végéig, a résztvevők számának minimalizálását, a küzdelem leegyszerűsítését támogatja. Persze nem ezért találták ki, és több mint kétszáz évvel ezelőtt, születésekor nem csak a világ legnagyszerűbb demokráciája lehetett ez, de egyben viszonylag modern és megbízható választási rendszer. De hát az idő minden felett eljár, és ez alól nem lehet kivétel az Egyesült Államok sem.

Amerikai elnökválasztás részletei…

Harlem

125. utca, metrómegálló. A híres Harlem szíve. Munka után sietek le az aluljáróba a sínekhez. Már messziről hallom a kiabálást.

Még nem tudom kivenni, mi az, de hallatszik, hogy valami rendkívüli történik lent. Ahogy közeledem, szépen lassan kitisztul előttem a három huszonéves fekete képe a lépcsőn állva, miközben iszonyatosan kiabálnak, negyedik társuk pedig a peronon feléjük rohan, és egy női táskát lendületből átpasszol hozzájuk.

– Rohanj, gyorsabban!!

Harlem részletei…

Lakás

Fel-alá sétálok a 83. utca 180 előtt, mert Richard, az ingatlanügynök sehol sincs. Hét órára beszéltük meg a találkozót, ami még igaz csak öt perccel múlt el, de mégiscsak illene időben érkeznie… Egy idősödő, szőkés hosszú hajú hölgy buzgón papírokat rendezget a ház bejárata előtt, egy fiatalabb a lépcsőn ülve néz maga elé a semmibe. Talán ők is Richardra várnak?!

– A lakást nézni jött? – szól rám az idős hölgy, megtévesztő és zavarba ejtő férfihangon. – Negyedik emelet F.

Lakás részletei…

Költözés

Szerintem ha valamit elsiet az ember, az rosszul sülhet el. Nagyon rosszul. Nem is szabad kapkodni!

15 napig két lakást fizettem egyszerre, így volt időm költözni, illetve azon gondolkozni, hogy mikor akarok költözni. Miután péntek délben eszembe jutott: „legyen szombat!”, fölhívtam a U-Haul céget, amely többé-kevésbé monopólium a költözési célra bérelt mindenféle méretű teherautók piacán.

Költözés részletei…

Hogyan kezdjünk új életet Amerikában?

Új élet Amerikában – első lehetőség:

Szülessünk valahová Dél- vagy Közép-Amerikába, a legjobb talán Mexikó. Igazán jól járunk, ha alsóbb társadalmi osztályba tesz le minket a gólya. Ha ehhez még kevés intelligencia is párosul, az már tényleg isteni ajándék ebben a játékban. Ekkor lesz egy pár kellemetlen évünk. Éhezni valószínűleg nem fogunk, de ne számítsunk gyerekszobára! Poros utcán kóborló, kéregető utcagyerekek, lehasznált amerikai kocsik. Munkanélküliség és reménytelenség. Izzadt és mocskos felnőttek, céltalan évek. Ez lesz a gyerekkorunk. Nem túl biztató, ugye? Viszont ahogy felnövünk, és túl vagyunk életünk ezen igazán kellemetlen részén, minél hamarabb szökjünk át az Egyesült Államokba! Ez nem lesz nagyon nehéz, elvégre naponta legalább 500-an megteszik1.

Hogyan kezdjünk új életet Amerikában? részletei…