Ez a bejegyzés a személyes tapasztalataimat és gondolataimat tartalmazza. Ha az amerikai mértékegységek átváltása, használata érdekel, azt ide kattintva találod.
Mielőtt kijöttem Amerikába, egy kedves és ilyen témában tapasztalt ismerősöm röviden felvilágosított, mi vár rám. Ennek része volt az amúgy már kívülről is teljesen értelmetlennek tűnő amerikai mértékegységrendszer rövid ismertetése. Ha akkor ő nem meséli el, hogy milyen hasznos is hüvelykben (inch) és lábban számolni, akkor a mai napig semmi pozitívumot sem találok ebben az egész kavalkádban. Ő akkor arra hívta fel a figyelmemet, hogy ezek a mértékegységek sokkal közelebb állnak az emberhez, mint amiket mi használunk. Hüvelykben megadott távolság ugyanis legalább nagyjából könnyen lemérhető, ha az ember x-szer egymás után teszi a hüvelykujját. Hasonló módszer alkalmazható a lábra.
Egy esetleges félreértést azért tisztázzunk. A metrikus (vagyis európai) rendszer kizárólagos ismerete nem okoz semmilyen problémát a mindennapi életben Amerikában, vagy legalábbis a keleti parton. Minden italon, ételen megtalálhatjuk az emberi súly- és térfogatjelöléseket. Az üdítő- vagy vizespalackok legalább fele például eleve fél- vagy egyliteres. New Yorkban, lévén világváros, az utcai hőmérők legtöbbje jelzi a hőmérséklete Celsius fokban is. A kocsik sebességjelzőjén szintén olvashatók az ismert adatok is, igaz, csak a kanadai piac kedvéért. Akár egy életet el lehet tölteni itt az amerikai mértékegységek ismerete nélkül.
A hőmérsékletre használt Farenheit skála akár szimpatikus is lehet. Igaz, a Celsiusok 0 fokos vízfagyásának egyszerűségével semmi sem veheti föl a versenyt, de az időjárást tekintve a Farenheitek beosztása sokkal egyszerűbb párhuzamot segít vonni a valós hőmérséklet és aközött, ahogy azt érezzük: 90 fölött nagyon meleg, 80-90 meleg, 70-80 kellemes, 60-70 kissé hűvös, 50-60 hűvös, 40-50 hideg, 30-40 nagyon hideg, 20-30 már kellemetlen, 20 alatt élő ember nem merészkedik az utcára.
Súly, hosszúság, térfogat tekintetében az amerikai mértékegységek: teljes kavalkád. Váltószámok összevisszasága, hasonló mértékegységek sokasága. A manapság már nem ritka, nagyon kicsi és nagyon nagy egységek kifejezésére képtelen rendszer teljes logikátlanságot eredményez. Megtanulni ugyan megtanulható, de azt a könnyed biztonságot, amit a metrikus rendszer ismerete jelent, nem hiszem, hogy itt bárki bármikor is elérheti. Nem csoda, ha például az élelmiszerek mérésére receptben vagy akár a csomagoláson használt, hivatalos mértékegység többek között az evőkanál vagy a pohár.
A távolsággal vagy a sebességgel nincs nagy gond. Könnyen átszámíthatók, és az ember megszokja, hogy az itteni távolságokat mérföldben ismeri. A gyorshajtásért meg úgyis mérföld-per-órában kapnak el, nem árt azt figyelni a műszerfalon!
Csak azon gondolkozom el mindig, hogy mi a jó abban egy országnak, hogy lassan talán egyedüliként a világon ragaszkodjon ezekhez a régies mértékegységekhez. Ezzel is a saját identitásukat akarják kifejezni? Nem tudom. Mindenesetre az amerikai mértékegységek rendszere szinte lehetetlenné teszi a komoly mérnöki munkát. Hosszúságra például a legrövidebb egység a hüvelyk, ami ugye 2,54 centiméter. El lehet képzelni, hogy a mai világban hogyan lehet bármit is építeni ilyen pontossággal…
Ennek szerintem két következménye van. Egyrészt a mindenki által nagyra becsült, szigorú értelemben vett amerikai gazdaság szerintem képtelen igazán versenyképes mérnöki eredményt produkálni. Ezt bárki próbálhatja cáfolni, az itt látott utak, hidak, mosógépek, klímaberendezések, vonatok vagy akár autók nagyon szépek, de semmivel sem jelentenek komolyabb teljesítményt, mint amire Európa a hetvenes években volt képes. És amit nap mint nap látok, annak ellenkezőjéről engem senki sem fog számokkal vagy kimutatásokkal meggyőzni. Másrészt amikor komoly mérnöki vagy tudományos munkáról van szó, akkor mindenki egyértelműen a metrikus rendszert használja. Csak sajnálni tudom azokat a szerencsétleneket, akiknek nem az agya legmélyebb tekervényeibe van belevésődve egy centiméter, hanem állandóan számolgatniuk kell, amikor hidat építenek…
Azért érdemes lenne pontosabban utánnanézni mielőtt valaki valamit leír. A hosszúsági mértékeknél egyáltalán nem a hüvelyk a legkisebb mértékegység. Annál kisebb számok esetében nyolcadokban és tizenhatodokban beszélnek. Az való igaz, hogy 1/16-od hüvelyk több, mint az Európában megszokott mm de nem kell azért teljesen lehúzni az amerikai mértékegység rendszert csak azért, mert valaki nem ismeri. Ha meg tisztában van vele akkor ne csak félinformációkat közöljön megvezetve ezzel a laikus embereket. Azért, mert valamit nem mm-nek hanem tizenhatodnak hívunk attól még van neve és mérete!
Tudod András, ha figyelmesen elolvasod a cikket, akkor az elején a „tapasztalat” és „gondolat” szavak pontosan azt jelentik, amit. Egyéni, szubjektív, nem is akar objektív lenni.
De azért köszönöm, hogy te is megosztottad velünk a sajátodat.
Én ezzel a történettel az egyetemen szembesültem először. Volt egy tantárgyunk, aminek az Ipari műveletek és gépek volt a címe. Ott még dolgozatot is írtunk ezekből az átszámolásokból. Mivel a többieknek remekül sikerült a csoportnak, ha jól emlékszem, kétszer is.
A fekete leves a preparatív labororon ért minket, amikor konkrétan ilyen mértékegységekben volt megadva a recept, s abból kellett előállítani a kért anyagot, megfelelő kitermeléssel (vegyésznek tanultam).
Az már csak a csúcs volt, hogy a tanár az előszóban panaszkodott a word 6.0-ra, hogy mennyire tré, hogy nem tudott a három nyelvű (angol, német, magyar) cikkek mellé, pár orosz cikket is betenni, mert nem volt megfelelő karakterkészlete.
Az első munkahelyemen már edzett voltam, s nem is lepődtem meg pár ilyen helyzeten. Simán rá volt írva a gépre egy régi európai mértékegységgel, mekkora az a nyomás, amit még biztonsággal kibírt (ha jól emlékszem psi-ben /=pound per quart inch/, nem is bárban/légköri nyomásban/).
🙂
Hogy én is be(le)szóljak egy kicsit. 0 Celsius az nem a víz fagyáspontja hanem az olvadáspontja. Igaz csak fogalmi kérdés.
Viszont ellentétben Tóth Úrral, egyetértek veled abban, hogy a birodalmi mértékrendszer idejétmúlt elavult rendszer s már rég át kellet volna térniük a logikailag felépített, 10-es számrendszeren alapuló SI (ISO) mértékrendszerre. Kedves András ha megszakad is a coll akkor is a legkisebb egység az imperial rendszerben. Hiába osztja akár 1/32 re mert az ugye kisebb mint a tizenhatod. De lehetne ezt még fokozni. De gondolom az sem okoz nagy problémát, hogy összeadjon két méretet Pl. 1`10„3/32 + 5`2„5/16. Persze nem nehéz 7`0„13/32, de gondolom tízes számrendszerben azért könnyebb lett volna. Ha már legkisebb egység akkor a SI hosszmértékben mi a legkisebb? Mikró, nanó, pikó… yaktó?https://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer. na pont ezért van alapegység, méter.
Elég sokat találkozok ezekell, forgácsoló az alapszakmám. Angliában élek. Itt ha bemész a boltba akkor a két rendszer keverékével találkozol. Kértem lapszabászaton falapot cm-ben simán elővette a mérőszallagot és kihúzta odáig s leolvasta a collos felét. Viszont vásznat fm-re veszed. Itt a benzint literre veszed a fogyasztást meg gallon/mérföldbe számolja. Ja, és angol gallon (UK gallon) 1 Imperial gallon =4.54609188 liter, 1 US gallon =3.78541178 liter.
Géptanban a whitworth menet okoz némi gondot. Mind a csavar fejméret(1/8,3/32,5/16…), menetemelkedés (egy colban hány menet van.), az már majdnem mellék kérdés, hogy a menet csúcsszöge 55. fok. Na lehet cserekerekeket számolni meg pakolni az esztergára.
https://en.wikipedia.org/wiki/British_Standard_Whitworth
Azért nekem sem tiszta, hogy a csészét hogy kell átszámolni ml-re tej és liszt esetén? Bizony, bizony ugyan is van száraz és nedves gallon is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Gallon http://www.metric-conversions.org/volume/us-dry-gallons-to-liters.htm
A súlymértéknél még az angolok használják a kovet is. 1 stone =14 pounds 80kgos ember súlya 12 stone, 8 lb and 5.917 oz
Számomra teljesen érthetetlen a ragaszkodás ehhez a rendszerhez. Pont azért rendszeresítették az egészet mert mindenkinek más az ujj, láb arasz mérete.
Remélem nem untattam senkit, ha igen akkor elnézést.
Nem a kötözködésért, de nem a víz, hanem a jég olvadáspontja a 0 Celsius-fok. Egyébként szerintem a szerző közönséges (átlagos) vízről beszél, amelyben a kettőt vehetjük azonosnak.
A témához visszatérve, szerintem valóban egyszerűbb számolni az SI-ben. Pláne, ha valaki a fizikában, kémiában, stb. tanult képletek közt kíván alaposan eligazodni. Egyszerűen egyszerűbb.
Ugyanakkor a hétköznapi életben lehet létjogosultsága az angolszász mértékegységeknek.
Mennyivel könnyebb így mérni például egy olyan alkalommal, amikor a mérést akadályozza a mérőeszköz hiánya – ugye egyébként is összehasonlítunk. Ekkor viszont nem tulajdonítunk nagy jelentőséget (nem szabad tulajdonítani jelentőséget) a mérési hibának !!!
Vagy például, amikor egy vitorlás hajó hullámozva halad az erős szélben. Lehet, hogy ekkor semmi jelentősége, hogy 43.5 vagy 43.52544 km/ó a haladási sebesség. Nem számít. A mérés tájékoztató célja (értéke) nem a pontos értékében rejlik.
De ilyen a főzés is. Nem emlékeztek, hogy a „régiek” nem igazán használtak kg, dkg,stb., hanem „csipet”, „kanál”, Bögre”, „egy kis”, stb. mértéket, s az ízvilág így is összejött. („Nem kell mindig kaviár.”)
De az ellenkezőjére is mondhatok egy példát. Forgácsológépen egy terméket ma már mikrométer pontossággal lehet megmunkálni. Ezt ugye nehéz elképzelni collban 🙂 . De ha valaki akarja, megteheti.
Mindenesetre nekünk, „európaiaknak” kicsit furcsa.
Ez így van. ennyi erővel mondhatnánk, hogy a metrikus rendszer legkisebb eleme a méter… Valaki meg mondaná, ez nem igaz mert törtekkel kilehet fejezni kisebb értékeket is. Persze engem is ver a víz amikor inches rajzot kell olvasni.