A város, amelynek polgárai a világ fővárosában laknak, és amelytől néhány tíz kilométerre dobott le a sors, nem hagy ellenállást tanúsítani önmaga iránt. Első két szerencsétlen és inkább idétlen turistára hasonlító látogatásom után heti programmá vált legalább egy sörre benézni, és beszívni a nyolcmillió ember lüktetéséből áradó energiát.
Lassan hazajárok ide, és a város csak azért nem fogad sajátjaként, mert én nem érzem magam New York-inak. Egy ez azon kevés helyek közül a világon, ahol nem számít ki vagy, nem számít honnan jöttél, csak az számít mit akarsz. Ha New York-i akarsz lenni: az vagy! (Azért két jótanács: A Houston Streetet ITT ejtsd Hasztön-nek, és a mostanában felkapott szórakozónegyed, a volt vágóhíd angol nevét [Meatpacking District] ne emlegesd lányoknak programajánlóként!)