Költözés

Szerintem ha valamit elsiet az ember, az rosszul sülhet el. Nagyon rosszul. Nem is szabad kapkodni!

15 napig két lakást fizettem egyszerre, így volt időm költözni, illetve azon gondolkozni, hogy mikor akarok költözni. Miután péntek délben eszembe jutott: „legyen szombat!”, fölhívtam a U-Haul céget, amely többé-kevésbé monopólium a költözési célra bérelt mindenféle méretű teherautók piacán.

Elmondtam mit akarok és mikor, és kiderült, hogy másnapra így kapásból már minden teherautójuk foglalt. De adjak egy telefonszámot és üljek otthon, ahogy szabadul autó hívnak.

Szombaton 11-kor fölhívtam a központi számukat, hogy lehet-e tudni, hol állok a listán, mikor kapok teherautót.

– Ez az iroda száma, ahol átveheti az autót, hívja föl őket. – kaptam a választ és a számot.

Fölhívtam az irodát. Az autó már ott van, mehetek érte bármikor. De az út zárva van, úgyhogy mégse menjek. Hosszú telefonálgatások és félreértések után kiderült, hogy valami benzinszállító autó rakománya kifolyt az útra, és ugyan ott a kocsi amit nekem szántak, de én most nem tudok odamenni, merthogy az út le van zárva. Miután nem volt remény sem arra, hogy valamikor is megnyílik, megbeszéltük, hogy a szomszéd parkolóból át tudok menni gyalog, csak menjek már, mert rám várnak.

Ekkor derült ki, hogy hol is van ez az üzlet. Egy szót se szóljak hogy fél nap alatt kerítettek nekem teherautót, de azt jó 70 km-re Stamfordtól tették. És persze pont ellenkező irányban, mint New York.
Akkor még mindig szobatársam, akit ebbéli minőségétől éppen e költözés volt hivatott megfosztani, elvitt a szintén a fosztólistán várakozó, de még mindig közös autónkkal Danburybe, a teherautóshoz. Aki főállásban egy benzinkutas volt, és felháborodva vágta a fejemhez, hogy már csak miattam nem zárt be, mivel ki vesz benzint egy lezárt úton (és amikor többtízezer liter folyt ki az útra ingyen, gondoltam én).

Mindegy, teherautó nálam, visszafelé már egyedül megtettem a 70 km-t, hogy egyáltalán hazaérjek. Szépen, lassan, ráérősen összepakoltam, mert költözni nem jó dolog, és minél tovább húzza az ember, annál nagyobb az esélye, hogy a Földet eltalálja egy hatalmas meteorit és akkor egyáltalán nem is kell költözni!

Meteorit nem jött, hazajött viszont leendő ex-lakótársam, akire vártam, hogy az összecsomagolt dobozokat – nem helyes így, doboz nem volt egy sem, mivel azt nem szereztem, ahhoz túl lusta voltam. Kezdjük újra:

Meteorit nem jött, hazajött viszont a leendő ex-lakótársam, akire vártam, hogy a szépen egymás mellé helyezett közértes papírzacskókat, legalább százat, és persze a bútorokat, levigyük a teherautóhoz. Fél kilenc volt. Este.

Fél tízre végeztünk, ekkor fölhívtam new yorki barátomat, hogy megyek és ő meg jöjjön segíteni. Ő nem volt otthon, és ekkor igazán elgondolkoztam, hogy most ugyan nem lenne-e jobb nagyon erősen a meteoritra gondolni… De aggodalomra semmi ok, a telefon hamarosan megszólalt, és a barátom visszahívott, hogy végülis miért ne pakolhatnánk, utána is ráérünk bulizni.

Másfél óra azok között a rohadékok között az úton, akik szombat este már ilyen korán buliba igyekeznek, és ezért dugót csinálnak.

Tizenegykor megérkeztünk leendő lakásomhoz, és szépen elkezdtük kipakolni a bútorokat és a közértes zacskókat. Ez utóbbiak egy része nem könyvekre volt hitelesítve, ezért elszakadt, és így sokkal érdekesebb volt a dolog: lehetett az úttesten szétszórt könyvek és guruló egyéb személyes tárgyak után szaladgálni.

Egyre végeztünk. Azt már előre eldöntöttem, durván bemutatkozni mindig jó stratégia egy új házban. Ha éjszaka pakolod a bútoraidat, akkor később majd senki sem fog egy szót sem szólni, amikor már csak a zene bömböl!

De az agyam túl vidéki volt és ezért nem fejlődött ki rendesen, mert ebben a városban amit tettünk, az a legkevésbé sem volt meglepő vagy akár csak figyelemre méltó. Költöznöm kellett, megesik. Éjszaka értem rá, megesik. Na és akkor mi van?

Szeretem New Yorkot!

Olvasd el ezeket az amerikai történeteket is!

“Költözés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Azt leírnád hogy mik kellettek hogy ki tudj költözni?milyen vízumok.milyen papírok útlevél stb?

    1. Én meglévő munkahelyre mentem, H-1B vízummal, vagyis hivatalos munkavállalási vízummal. Ezt a kinti cég intézte, az ottani procedúrát nem tudom, itthon lényegében a nagykövetségre kellett bemenni. Természetesen érvényes útlevéllel.

      Azóta lehet, hogy ez egy kicsit szigorúbb lett, lévén a válság az válság, de ha találsz kint egy céget, aki hajlandó téged alkalmazni, és ha jól tudom tudja indokolni, hogy miért kell külföldit felvenni, akkor ők tudják Az USA munkavállalói vízumot intézni.

      Valószínűleg ez összetettebb, és jogász vagy aki aktívan foglalkozik ilyesmivel többet tudna mondani. Ha valaki olvassa, szívesen vesszük a plusz infót.

  2. Azt szeretném kérdezni , hogy ha kint vagy vízummal. Jó sokat és eltelik mondjuk néhány év (5-6 év) , akkor nem kérvényezheted az állampolgárságot vagy a munkáltató ? Esetleg a zöld kártyát nem kaphatod meg ?

    1. Nem ismerem pontosan a szabályokat. Munkavállalói vízummal is akkor lehetsz kint, hogy ha jól tudom 3 évente megújítod, és ehhez kell a munkálktató is.

      Akik hasonló cipőőben dolgoztak Amerikában, ha jól emlékszem 2 ilyen hosszabbítás után tudták a zöld kártyát kérvényezni (6 év), és majd ezután talán 5 évvel lehetet állampolgárságért folyamodni. De ez azóta változhatott is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.