Amerikai kresz

A Kresz az mindenhol Kresz. Még ha máshogy hívják is. Bár van néhány különbség Amerika és Európa között a közlekedési szabályokat illetően, ezek inkább viccesek mint lényegre törőek. Aki otthon tud vezetni, az itt is megállja a helyét, és fordítva.

Vannak azért csemegék…

Stoptábla. Több van belőle errefelé, mint gombából a Vértesben eső után. Míg az egyenrangú útkereszteződés jele Európában a táblanélküliség, addig az USA-ban a stoptábla. Mégpedig minden elképzelhető irányból. A szabály egyszerű: mindenki minden alkalommal megáll, amikor a kereszteződéshez ér. Aki hamarabb ért oda, az indulhat elsőnek, mindegy melyik irányból jött. Kétségtelenül butuskának tűnik elsőre, de könnyen meg lehet szokni. És mivel mindenki mindig megáll, lényegesen biztonságosabb az európai megoldásnál, ahol például egy T alakú egyenrangú kereszteződés egyik ága állandó elsőbbséget biztosít, gyakorlatilag figyelem nélküli áthaladásra biztatva a helyet ismerőket.

Az iskolabusz az, amit nem szabad kihagyni, ha az ember ebben az országban vezet. Valahogy intézd úgy, hogy reggel vagy délután, amikor a srácokat szállítják, legyél az úton, valami jó kis lakóterület közelében. Mert akkor megláthatod. Ilyenkor elkerülni sem tudod. Az iskolabusz mielőtt megáll, tegyük föl Pistikéék háza előtt, a világ minden elképzelhető jelzésével figyelmeztet erre téged, mint egyéb közlekedőt. Villogó piros nyilak, sárga lámpák, oldalra kinyúló stoptábla, gyerek-átfutást megakadályozó rúd elöl. Ami mozoghat vagy villoghat egy ilyen járművön, az úgy is tesz. És ilyenkor neked az autóddal meg kell állnod. Akár a busz mögött vagy, akár szembe jössz vele, de még ha keresztutcából, akkor is. Meg kell állnod és megvárnod, amíg a sofőr egészen biztosan meggyőződik róla, hogy Pistike hazaért. Ekkor, de csakis ekkor, amikor a lámpák elaludtak, a táblák-rudak nyugovóra tértek, ismét a gázra léphetsz, és folytathatod utadat.

Csak halkan jegyzem meg egyébként, hogy e szentként tisztelt szabályt – sofőrtársaid kiátkoznak az útról, ha meglátnak nem megállni egy várakozó iskolabusz közelében – még csak megpróbálni sem igen láttam betartani Manhattanben.

Piros lámpánál szabályszerűen lehet jobbra kanyarodni az egész országban, hacsak nem tiltja külön tábla, vagy hacsak nem New York Cityben vagy. Ez utóbbi így viccesen hangzik, de ez a szabály tényleg csak ebben az egy városban (és nem államban!) nem szabály az egész hatalmas országban. A pirosban kanyarodásból itt még nem hiszem, hogy volt baleset, és meglehetősen gyorsítja a forgalmat, egyszerűbbé teszi a közlekedést. Viszont ha két sáv megy egyenesen, és te is arra szeretnél menni, akkor lehetőleg a belsőben állj meg a pirosnál, mert máskülönben esetleg dudakoncertre számíthatsz a hátad mögül a jobbra kanyarodni szándékozóktól, akiket éppen akadályozol.

A legérdekesebb különbség Európához képest, hogy a közlekedési táblák megértéséhez nem is a kreszt, hanem az angolt kell inkább tudni. Errefelé nem sok piktogrammal találkozunk, a táblák 80%-a értelmes, mondatszerű angol szöveggel közli, hogy mit is kell vagy lehet az adott helyen csinálni. „Speed Limit 55 – Sebességhatár 55”. „Left Lane Must Turn Left – Bal sávból balra kell kanyarodni”. „Stop Here On Red – Itt állj meg pirosnál”. Ezek a táblák nevetségesnek tűnnek európai szemmel. De méginkább azok a kreszkönyvben található példák, hogy ugyanis miket kell tudni a vizsgán. Így például teljesen normális és lehetséges kérdés az, hogy mit jelent a „No Left Turn – Tilos balra kanyarodni” tábla. Na vajon?!

A közlekedési táblák Connecticut állam KRESZ könyvéből származnak, ami elérhető angolul itt (nagy, 14,1 MB-os fájl!): http://www.ct.gov/dmv/lib/dmv/20/29/r12eng.pdf