Bevezető

2003. és 2005. között abban a szerencsében volt részem, hogy majdnem két évet az Amerikai Egyesült Államokban tölthettem. Mivel teljesen legálisan, mintegy itteni munkavállalóként dolgoztam, laktam, éltem, ezért a mindennapok Amerikájába tudtam bepillantani.

Az élmények, amik értek, sokkolóak voltak. Minden volt amit ebben az országban láttam, csak az nem, amit az irgalmatlan propaganda hatására otthon elképzeltem róla. A legelső napokban elhatároztam, hogy leírom itteni élményeimet. Nem annyira személyes formátumban, mintha naplót írnék, arra úgyis maximum egy-két ember lenne kíváncsi rajtam kívül. De nem is akartam teljesen objektív képet alkotni. Azt úgyis lehetetlen, ráadásul ott van arra Hollywood, ami annyira tökéletesen végzi ezt a munkát, hogy egy nem létező országot mutat be létezőnek a világnak és önmagának, „Amerika” címkével ellátva. Az álomgyárral én nem tudom felvenni a versenyt.

Úgy döntöttem, hogy a személyes tapasztalataim Amerikáját mutatom be, olvashatóvá csomagolva. Egyszerűen csak úgy, ahogy én láttam. Remélem, aki olvassa, kicsit azt is érezni fogja, hogy én hogyan töltöttem ezt a két évet, de elsősorban egy, a megszokottól eltérő képet kap Amerikáról. Egy képet ízig-vérig európai szemmel, ami talán közelebb van az igazsághoz, mint az eddigiek. Persze hogy ki mit hisz el vagy gondol igaznak, az mindenkinek a saját dolga. De több szemszögből látni és láttatni dolgokat, nem tudok értékesebb dologot a világon.

Amerikai csekk

Mit jelentenek a csekkek Amerikában? Mi az az amerikai csekk?

Éppen a fordítottját, mint nálunk. Nálunk akkor kapsz csekket, ha fizetned kell. Ott ha valaki kiállít egy csekket, akkor akinek elküldi, az kapja a pénzt.

Talán filmekben te is láttál már ilyet, hogy valaki kiállít egy csekket, és nem biztos hogy értetted, hiszen semmi köze a villanyszámla csekkhez, amit itthon megszoktunk. Ha pedig Amerikában élsz, akkor előbb-utóbb találkozni fogsz ezekkel a típusú csekkekkel.

Ebben a videóban, amit egy másik honlapomhoz készítettem, elmagyarázom, hogy mi is az az amerikai csekk.

USA államai

Az Amerikai Egyesült Államok, vagyis az USA államai, tagállamai.

Az USA államai – a teljes lista

Az amerikai államokat területi elhelyezkedés szerint sorolom fel. Zárójelben az eredeti angol név (ha különbözik a magyartól). A kétbetűs rövidítést USA-szerte igen gyakran használják, tulajdonképpen minden címzésre ez kerül. Az államok listája alatt egy térképet is találsz, az amerikai államok angol elnevezésével.

USA államai részletei…

Tankolják a házat

Először meglepődtem, hogy mit keresnek New York utcáin benzinszállító teherautók ilyen nagy számban. És a város közepén, lakóházak között. Aztán a szomszédomban lévő boltban láttam egy stílusában leginkább a nyolcvanas évek magyar reklámjaira emlékeztető feliratot: „A gáz egy KIROBBANÓ üzlet – használj olajat” felirattal. A kirobbanó nem csak nagy betűkkel írva, hanem egy jó képességű általános iskolás szintjén, kézzel rajzolt tűzzel és lángokkal kiegészítve. Kétséget sem hagyva afelől, hogy készítője nem az üzleti lehetőségekre akarta felhívni a figyelmet. Aztán rájöttem, hogy miről is van szó.

Tankolják a házat részletei…

Amerikai mértékegységek átváltása és használata a mindennapokban

Az amerikai mértékegységek átváltása és egyáltalán a használatuk egy olyan dolog, amit a világ bármelyik részéről érkező embernek meg kell szoknia ebben az országban.

Én most a leggyakoribb amerikai mértékegységek átváltását és használatát mutatom be röviden. Amerikai mértékegységek átváltása és használata a mindennapokban részletei…

Caribbean Carnival – Karib karnevál New Yorkban

Szeptember első hétfőjén New Yorkban két fehér ember utazott a metrón. Amerikában ez munkaszüneti nap, a munka napja. Vagy munka ünnepe is lehet akár, ők ugyanis nem ünneplik május elsejét. Nemcsak hogy ez volt az első három napos hétvége itt tartózkodásom során, de ekkor jött a barátnőm is meglátogatni Magyarországról, így duplán ki akartam tenni magamért a programok szervezését illetően. Az internetet napokig bújva lassan összeállt a kép: nem hagyhatjuk ki a Karibi felvonulást (Caribbean Carnival), amikor a város legnagyobb rendezvénye keretében minden évben kétmillió ember csinál karnevált Brooklyn utcáin. Így annak biztos tudatában, hogy valami nagyon kivételesben lesz részünk, nekivágtunk a New York-i metró East River alatt fúrt alagútjai egyikének.

Caribbean Carnival – Karib karnevál New Yorkban részletei…

Ha beintesz, lelőnek! – Vezetési kultúra Amerikában

Sokan mondják, hogy az amerikaiak nem tudnak vezetni. Ebben lehet valami. De az itteni vezetési kultúra nézhető másik szemüvegen keresztül is.

Olyan, mint oktatás errefelé nincs. Találni egy-két autósiskolát, de fehér holló az, aki ott tanul vezetni. Államonként eltérő életkorban, 15-16 évesen(!) az életkor elérésén kívül minden egyéb teendő nélkül kaphatsz ún. tanuló engedélyt. Ez abból áll, hogy ha egy jogosítvánnyal rendelkező felnőtt is ül a kocsiban, akkor nyugodtan vezethetsz, néhány kisebb megkötéssel.

Ebből következik, hogy az amerikai gyerekek többsége 14 év 364 naposan már majd megőrül, hogy másnap kocsiba ülhessen, és apuka mellett tanuljon meg vezetni. Ebből persze egyben az is következik, hogy általában apuka vagy anyuka tanít vezetni, a saját hibáit vagy éppen fortélyait kontroll nélkül továbbörökítve a következő nemzedékre.

Ha beintesz, lelőnek! – Vezetési kultúra Amerikában részletei…

De mi az a húsvét hétfő? …avagy Amerikai ünnepek

Amikor Amerikában egyszeri munkásemberként dolgoztam, ez volt az egyik bibliám: A New York-i tőzsde ünnepnapjai. Ez a táblázat azokat a hétköznapokat tartalmazza, amikor az egész országban hivatalosan megáll az élet. Vagyis az ünnepnapokat.

Ha ránézel a táblázatra azt azért rögtön láthatod, hogy sok piros betűs ünnep nincs errefelé. Négy napos hétvégék nuku, és ahogy azt már egy korábbi bejegyzésemben is írtam, december 24-én vagy 31-én munka. De olyan meg van, hogy kijelölt ünnepnap, amiről majd kicsit később.

De mi az a húsvét hétfő? …avagy Amerikai ünnepek részletei…

A beszélő kutya története, avagy 4 napos hétvégék Amerikában

Egy itthon szokásosnak mondható, négy napos hétvége kapcsán jutott eszembe, hogy írok egyet s mást az amerikai munkanapokról, ünnepnapokról, vagy általában a munkamorálról.

A beszélő kutya története, avagy 4 napos hétvégék Amerikában részletei…

Amerikai reggeli

Megfigyelted már, hogy az amerikai filmekben ha vacsoráznak, akkor általában a háttérben még szikrázóan süt a nap? Ugyanez a francia vagy olasz filmekben: romantikus, gyertyafényes vacsora a csillagos ég alatt.

Ez talán részben dramaturgiai fogás a forgatókönyvírók részéről, de semmiképp sem véletlen. Az amerikaiak ugyanis általában sokkal korábban vacsoráznak, mint Nyugat-Európában, amiben szerintem inkább a magyarokra hasonlítanak. Értsd ezt: egy hagyományos amerikai vacsora este 6 vagy legkésőbb 7 körül kezdődik, míg pl. Olaszországban vagy Spanyolországban általában 9-kor vagy 10-kor. Persze a modern életforma erre is hatással van, és aki egy irodában dolgozik, az egy átlagos munkanapon az USA-ban sem ül asztalhoz 7 vagy 8 előtt. De ugye a forgatókönyvírókat nem a száraz mindennapok, hanem a romantikus, idilli képek érdeklik.

Amerikai reggeli részletei…

A világ legdrágább hamburgerei

Daniel Boulud, a híres francia származású, New York-i séf 2001-ben alkotta meg akkoriban 27 dollárért kínált, db burger nevű hamburgerét, és ezzel elindította az extravagáns, értelmetlenül drága hamburgerek divatját Amerikában. Ezt az ételt a mai napig meg lehet kóstolni DB Bistro Moderne éttermében, most 32 dollárba (kb. 6400 Ft) kerül.

A világ legdrágább hamburgerei részletei…

Mi is az a hamburger?

Itthon nálunk a hamburger egyet jelent a gyorséttermi láncok vagy az utcai büfék nem éppen minőségi, hús-zsömle-zöldség szendvicsével. Gyorsétel, ami lehet jobb vagy rosszabb, de az ember semmiképp sem a terített asztal mellett képzeli el. Bár mai formájának szülőhazájában, az Egyesült Államokban[1] szintén se szeri se száma a hamburgert árusító gyorséttermeknek, ott azért ennél kifinomultabb variációban is létezik ez az étel.

Mi is az a hamburger? részletei…

Operation Santa Claus

Az USA-ban, ahol a kultúra vagy a szegények támogatása nem tartozik az állam általánosan elfogadott feladatai közé, mindennapos a jótékonykodás. Az európai modelltől eltérő módon színházak, múzeumok, gyűjtemények, oktatási intézmények jórészt civil támogatásból tartják fönn magukat. Ebben itt nincs semmi meglepő. Abban sem, hogy Karácsony táján megszaporodnak a kevésbé tehetős emberektől is játékot gyűjtő szervezetek. Szinte minden irodaházban, kávézóban látni konténert, ahová gyerekjátékot (lehetőleg ne használtat – ez külön rá van írva!) vagy hasonló adományt lehet dobni. Kabátot is gyűjtenek (ez már lehet használt is) ilyenkor például a new yorki pályaudvarokon a hajléktalanoknak.

Operation Santa Claus részletei…

Amerikai posta – egy rövid történet

A kis postahivatalban hosszan kígyózik a sor. Az emberek türelmesen várják, hogy az ablaknál sorra kerüljenek. Van, aki nagyobb csomagot fog a kezében, le is teszi a földre mert nem bírja. Valaki más csak két levelet szeretne feladni. Egy kislány az anyukájával születésnapi jókívánságot küldene a Nagymamának. Nagyon izgul, fontos neki hogy időben odaérjen a levél. Ahány ember, annyiféle küldemény. De egy közös van bennük. Mindenki azért jött, hogy elintézzen valamit. Mindenkinek nagyon fontos, amiért éppen itt van.

A hivatalon látszik, a világnak ezen a táján nem dúskálnak az anyagi javakban. Talán nyolcvan éves is lehet az épület, majd’ 7 méteres belmagassággal, óriás fakeretes ablakokkal. A fehér falakon megült az évek pora, a halvány szürke szín kopottság érzetét kelti a várakozóban. Az ablakok alatt öreg, motoros radiátorok fújják a meleget, nehezen fűtve be a hatalmas helyiséget.

Amerikai posta – egy rövid történet részletei…

Fodrász Amerikában – hat rövid történet

Ez egy rémálom! Otthon is utáltam a fodrászokat. Sosem tudtam elmondani, mit szeretnék a fejemre. Ha mégis sikerült, akkor is szerencsétlenül vágták le a válogatottan szerencsétlen fodrászok a mindennél szerencsétlenebb hajamat. Aztán meg: mennyi borravalót kell adni? Be kell-e jelentkezni? Szerintem az nem férfi, aki ezeken még sohasem gondolkozott el! Vagy magasról az egészre…

Fodrász Amerikában – hat rövid történet részletei…

Házszámok Amerikában

Amerikában a házak számozása is tartogat érdekességet. Ha valaki figyel a részletekre, a filmekben a kertvárosi házak falán gyakran láthat három- négyezres házszámokat is, de a tízezres nagyságrend sem ritka. Persze a gyanútlan Európai (én legalábbis mindenképpen) arra gondol, hogy ez nagy ország, itt hosszúak az utcák.

Ez részben igaz is, de a házszámok ilyen mértékű növekedésére nem ez a magyarázat. Itt ugyanis nem a telkenkénti számozás a megszokott, hanem általában az utca kezdetétől való távolságot jelölik a számokkal, sokszor minden keresztutcánál egy-egy százast vagy ezrest ugorva. Manhattanben például tudod, hogy az utcák (ezek kelet-nyugati irányúak) minden nagyobb sugárútnál (ezek meg észak-dél irányban futnak) új százasnál indulnak. Az én házszámom, a 440 tehát a negyedik nagyobb kereszteződés után található az utca kezdetétől számítva.

Házszámok Amerikában részletei…